Vampire
The Masqarade - Praha by Night
Név - Macskássy Roxána
Játékos - Adrienn
Krónika - Budapest

Természet - Idealista
Viselkedés - Tréfamester
Koncepció - Zenész

Klán - Malkavita
Nemző - Gál Tibor
Menedék - XV. kerületi panellakás

Státusz - Jövevény
Generáció - 10.
Kor - 27 év

Halandó évek - 20
Ghoul évek - 0
Élőholt évek - 8

Születési dátum - 1980.04.01.
Első vérkötés dátuma - X
Ölelés dátuma - 2000.12.24.

~Tulajdonságok~

(Fizikális)
Erő - 2
Ügyesség - 2
Állóképesség - 2

(Szociális)
Karizma - 4
Manipuláció - 3
Megjelenés - 3

(Mentális)
Észlelés - 2
Intelligencia - 3
Érzék - 3

~Képzettségek~

(Adottságok)
Atlétika -
Éberség - 1
Empátia - 3
Helyismeret - 1
Irányítás - 2
Kézitusa -
Kifejezőkészség - 2
Kitérés -
Megfélemlítés - 1
Rászedés - 3
Tanítás -

(Képzettségek)
Állatszelidítés -
Biztonsági rendszerek - 3
Illemtan - 2
Közelharc -
Lopakodás - 1
Lőfegyverek -
Mesterség(varrás) - 1
Robbanószerek -
Szereplés - 3
Túlélés -
Vezetés -

(Ismeretek)
Humán tudományok - 2
Jog -
Nyelvismeret (angol) - 1
Nyomozás -
Okkultizmus - 2
Orvostudomány -
Pénzügy -
Politika -
Rejtvények -
Számítógépek -
Teológia -
Természettudományok -

~Hátterek~
Anyagi háttér - 3
Befolyás -
Csatlósok -
Hírnév - 1
Kapcsolatok -
Klán Presztízs -
Mentor -
Generáció - 3
Nyáj -
Státusz -
Szövetségesek -

~Diszciplínák~
Fátyol - 2
Téboly - 2

~Erények~
Lelkiismeret - 2
Önuralom - 4
Bátorság - 5

~Jellemzők~
Akaraterő - 6
Emberség - 6

~Előnyök~
Kétkezesség (-1)
Pirospozsgás (-2)
Kellemes hang (-2)
Látnoki képesség (-3)
Összesen 8 pontnyi előny

~Hátrányok~
Rémálmok (+1)
Fóbia (sínek) (+2)
Holdkórosság (+2)
Jövevény (+1)
Összesen 6 pontnyi hátrány

Összesen 16 szabadon elkölthető pont lett kiosztva.

~Előtörténet~
Bolond egy dátumon született a lány. 1980. április elsején látott napvilágot Debrecenben, második utódként a családban. Elvált szülők gyermeke, mérnök édesapjával négy évig nem is találkozott; utána pedig már nem volt hajlandó felfogni szülőjének. Ennek köszönhetően roppantmód anyacentrikus lett, négy évvel idősebb nővérével szinte összenőtt. Első iskolája a Bányai Júlia Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény volt, ahol már elsős korától kezdve megismerkedett és megszerette a zenét. Édesanyjának hála zongoraoktatásban is részesült, melyet a mai napig űz. Szerencsésnek mondhatta magát, hiszen kertes házban, békés körülmények között élt. Hiányt nem szenvedett semmiben, többnyire mindent megkapott, amit kért. Alapvetően mindig is bohóckodó, vidám lány volt, aki szeretett mindent összekeverni, megújítani, átváltoztatni; ám nyolcadik osztály közepére valami elromlott benne, mert hirtelen, mindenkit meglepve stílust váltott. Zöld, sárga ruháit lecserélte skótkockás darabokra, nyakkendőt húzott, szemeire erős sminket használt. Ennek a stílusnak még ma is a követője. Akkori időben ez nem volt divat, meg is nézték rendesen, főleg az oly sokszor viselt cilinderért, de akik tényleg közel álltak hozzá, szerencsére így is elfogadták. Mindennek tetejébe, a kissé visszahúzódó zenész isten tudja honnan, de hirtelen olyan önbizalomra tett szert, hogy rövidesen a figyelem középpontjába került - minden téren...

A felvételi őrület végén már az Ady Endre Gimnázium tanulójának mondhatta magát. Négy plusz egyes, nyelvi előkészítői képzése mellett már bulizni járt, karaoke versenyeket nyert, tehát: harsány életmódot folytatott. Az osztály legkülöncebb, mégis, ettől a legnépszerűbb tagjává nőtte ki magát. Hála jó logikájának és emlékezetének, kevés tanulással is tartotta jegyeinek átlagát. Sosem volt ötös, soha nem is akart az lenni. Csupán két tantárgyból lett az mindig, és akkor is dicsérettel: zenéből és drámából. Nem meglepő, igaz?.. Tizedikre diákönkormányzat elnökévé választatta meg magát, és kisebb reformot indított el az iskolában. Programokat, kirándulásokat szervezett, zenekarokat hívott meg, a költségekkel ügyesen bánt, egyszóval: rövidesen megmutatkozott némi vezetői készség benne. Az igazgatónővel emiatt rögtön közeli kapcsolatba került, és kedvtelve nézte, ahogy mindenki azt csinálja, amit kiadott neki, és hogy hírneve csak egyre nő és nő...
Bár láthatóan társasági életet élt, párkapcsolatról nála nagyon nem lehet beszélni. Vad, magabiztos és féktelen kisugárzásának köszönhetően nem merték megközelíteni az ellentétes nem tagjai, ellenben nővérével, aki szinte évente váltogatta partnerét. Irigység azonban nem emésztette, hiszen akárminek is mutatta magát, melegszívű, és tisztán örült vagy sírt együtt testvérével. Mindig, amit kellett.

Az érettségi időszaka zűrzavarosabbra sikeredett, mint amire számított. Habár közel sem készült annyira, mint kellett volna, egyre kevesebb bátorsággal, de egyre növekvő kíváncsisággal ment el újra és újra a bárokba és klubokba. Valaki mintha figyelte volna, egyre inkább úgy érezte. Figyelte, és figyeltette, hogy legyünk pontosak. Legközelebbi barátnőinek egyike, Zsófi, akivel szinte mindet megosztott, ugyanis többnek számított, mint egyszerű ember. Ghoul volt, az egyik legjobb fajtából; egy rezzenésével sem fedte fel, hogy erősebb, ügyesebb vagy okosabb lenne társainál, és mellé tökéletesen végezte munkáját. Bár nem túl nehéz, de rendkívül személyreszabott feladatot látott el: tudassa domitorával a fejleményeket, melyek Roxánával kapcsolatosak. Maga az érintett, ezt ilyen formában, soha nem vette észre. Csak az a baljós megérzés, az gyötörte őt, nappal, a képzelgésekkel, és éjjel, az álmaiban. Tizenkettedikre leváltották diákelnöki posztjáról, ugyanis az ott megfogalmazódott szabály szerint ennél tovább nem lehet ebben a pozícióban. Rendesen megviselte, de nem mutatta ki fájdalmát. Elfojtotta magában.

Az érettségin túlesett négyes-ötös jegyekkel, így már hivatásszerűen lépett fel különböző helyeken, zenészként, színészként, ami éppen kellett. Nem kapott valami rossz fizetést, a tehetségét megbecsülték, mindig kapott felkérést. Sőt, le is szerződött az egyik klubnál. Minden idillszerűen történt, minden jó véletlen megesett (az adott napon éneklő valaki lebetegedett, balesetet szenvedett, hasonló), hogy ő léphessen színpadra, és kápráztassa el a közönséget. Véletlenekről azonban szó sincs. Valaki határozottan egyengette az útját.
Az új évezred szentestéjén még ajándékok után rohangált, teljesen kiment a fejéből, a munka rendesen lefoglalta, ellenben nem akart üres kézzel hazaállítani. Ezen az estén azonban csupán egyetlen ajándékot kapott - olyat, ami megváltoztatta az egész életét...

Az egyik édességbolt kirakatát nézegette, pontosabban egy fej nagyságú nyalókát, azon töprengve, vajon értékelné-e cukormániás nővére az effajta meglepetést. Ekkor lépett oda hozzá a klub tulajdonosa, miszerint, beszéde lenne vele. A lány természetesen beleegyezett, és sétára indult a férfival, - nevezzük nevén - Gál Tiborral. A téma szólt mindenről: az időjárástól kezdve a munkáján át Roxánáig, mindenről. Majd egészen másfelé terelődött a szó. Egészen pontosan, a Vértestvérek felé. A férfi annyira meggyőzően kezdett el mesélni, hogy Roxána egy pillanatig sem kételkedett, a valljuk be - tökéletesen abszurd dolgokon. Egyre csak hallgatta, hogy mire képesek, hogy kik a vezetői, mik azok a klánok, mire képes a vér, hogy Zsófia milyen szerepet töltött be... duruzsolt, egyre csak duruzsolt, s csak akkor tért magához az ifjú, mikorra már a szemfogak belévájtak. Lesokkolt, se ereje, se akarata nem volt ellenkezni. Mire visszanyerte tudatát, már rég halott volt. Élőhalott, hogy pontosítsunk. Szerencsére Atyja gondoskodott az első vacsoráról, nem hagyta elszabadulni Gyermekét. Ettől függetlenül, nem kapott hálát, nem is számított rá. Az újszülött kiakadt, először üvöltözött, majd hirtelen elhallgatott, és elsírta magát.

Nehéz szívvel indult haza. Hogy magyarázhatná el a családjának, hogy ezentúl nincs szombati kirándulás a környéken, nincs nyaralás és hassüttetés, se közös étkezések és délutánonként játék a macskával a kertben; hogy nincs, egyszerűen nincs, és, hogy soha többet nem lesz minden ugyanolyan, mint régen. Átlépve otthonának küszöbét, édesanyja rögtön sejtette, hogy baj van. Hogy honnan? Csupán az anyai ösztönök. Roxána az út során végigsakkozta magában, hogy mit fog mondani, végül szólásra nyitotta a száját, de nem hagyta el azt más, mint zokogás. Valahogy közte kinyögte, hogy vámpírrá tették, s mi sem volt meggyőzőbb a vérkönnyeknél. Élete legrosszabb Karácsonyát tudhatta magáénak, és ezért az egész 2000-es évet meggyűlölte.