Főoldal | Magamról | Kedvencek | Írásaim
Fajta: félig ember és félig kutyadémon
Család: Sesshoumaru, a többi tag halott
Szerelem: Kikyou, Kagome
Útál: Naraku
Fegyver: Tessaiga
Kinézet: fehér haj, kutya fülek, sárga szemek, agyar, újholdkor halandóvá változik, ilyenkor fekete haj és fekete/barna szem
Személyiség: InuYasha nyers, bizonytalan, érzékeny, és igazi éretlen féldémon. Csendes, barátaiért képes kockáztatni az életét. Bár ezt nem mindig vallja be...
Cél: Narakut megölni hogy megbosszúlja Kikyout, összegyűjtani a Shikon no Tama összes darabját, ezzel egészen szellemmé válni.
Rövid leírása: Kikyou fához szögezte Inuyashát, mert ellopta a Shikon no Tamat. Ezzel mély álomba küldve a félszellemet. Kagome felébresztette ebből az álomból. Inuyasha egyaránt szereti Kagomét és Kikyout, bár nehezen dönti el, kit szeret jobban - Kagoméval szemben ezt az érzését nem vallja be. Ámde onnan is gyanítható, hogy szerelem van a dologban, amikor Kouga vallta be Kagoménak, hogy beleszeretett. Inuyasha rettentő féltékeny volt, de nem ismeri be. Idézet:
37. rész – Riválisok
Kagome odamegy Inuyashához, hogy megköszönje, hogy megmentette.
- Inuyasha, nagyon sajnálom, hogy aggódnod kellett miattam, és köszönöm, hogy megmentettél. (Kagome)
- Jobban szeretted volna, ha meg sem jelenek, ugye? (Inuyasha)
- Mi? (Kagome)
- Néhány szép szóval azonnal levett a lábadról. (Inuyasha)
- Néhány szép szóval? Talán az bosszant, hogy Kouga azt mondta, hogy szerelmes belém? Csak nem vagy féltékeny rá? (Kagome)
Inuyasha mérgesen felpattan.
- Mért lennék féltékeny arra az alakra?! Engem aztán nem érdekel! (Inuyasha)
"Na persze." (Kagome)
- Nem mintha rád tartozna, de Kouga nem igazán az én típusom. (Kagome)
Inuyasha elfordul.
- Keh! Nem kérdeztem, és nem is érdekel! Felejtsd el! Többé egy szót sem akarod hallani erről az egész történetről. (Inuyasha)
Kagome nagyot sóhajt.
- És öö.. (Inuyasha)
Inuyasha leguggol Kagome mellé.
- Mit csináltatok a farkasveremben? (Inuyasha)
Kagome meghökken, majd rózsaszín felhőben úszik.
- Inuyasha... (Kagome)
Nagy levegő, Kagome ordibálni kezd.
- Mégis kinek képzelsz te engem??!! Nekem van önbecsülésem, egyáltalán hogy feltételezhetsz ilyesmit rólam??!! (Kagome)
Inuyasha és Kagome veszekedni kezdenek, a többiek ijedten állnak a háttérben.
- Jól van, nem kell leharapni a fejemet, jó?! Egyszerűen csak kíváncsi voltam! (Inuyasha)
- Olyan dilinyós vagy, hogy az már fáj! (Kagome)
- Azt mondod? Hát biztos az vagyok, mert egyebet sem csinálok, csak megmentek egy ilyen hisztis fruskát! (Inuyasha)
- Aha, vagy úgy. Sango! (Kagome)
- I.. Igen Kagome? (Sango)
- Kölcsön adod Kirarát? (Kagome)
Kirara Sango fejére ugrik.
- Mit akarsz vele? (Sango)
- Keh! Máris hiányoznak neki a farkasok! (Inuyasha)
- Haza akarok menni!!! Világos?! Te ostoba!!!! Most boldog vagy??!! TE BUNKÓÓÓÓ!!!!! (Kagome)
Kagome hangja visszhangzik.
Kagome elrepül Kirara hátán.
- A farkasok mellette szelíd nyuszik voltak. (Shippou)
Inuyasha még a lány után kiabál, egy sziklába kapaszkodva.
- Jól van akkor! Menj csak haza! Nehogy azt hidd, hogy egy percig is érdekeeeel!!!!!!! (Inuyasha)